A távolról oktató oktatók 12 pontja

  1. Ne tévesszük szem elől a kurzusaink eredeti célját! Csak kommunikációs platformot és technológiát váltottunk, de kurzuscélt a legtöbb esetben nem. Ne engedjük hogy az újonnan kiválasztott technológia bármennyire is átírja eredeti céljainkat. Tervezéskor idézzük fel, tartsuk meg és folyamatosan tudatosítsuk a célokat, és ahhoz válasszunk megfelelő technológiát.
    • A kurzus hatékonysága és eredményessége továbbra is az oktató feladata és felelőssége és nem a technológia természetes következménye.
    • Az oktató a sikeres teljesítéshez szabadon megválaszthatja a módszereket és a technológiát is.

  2. Törekedjünk a legegyszerűbb technikai megoldásokra! Az elmúlt napokban a tanulástámogató alkalmazások elképesztő mértékű felhalmozódását figyelhettük meg és élhettük át. Álljunk ellen a csábításnak, és ha van járt út, akkor ne hagyjuk el a járatlanért! Az egyszerű technológiát is lehet kreatívan használni. 
      • Ha már gyakorlottabbak vagyunk az új munkarendben, akkor magabiztosabban léphetünk előre és tanulhatunk meg újabb alkalmazásokat, de kezdetben törekedjünk a legegyszerűbb megoldásokra.
      • Ha már van korábbról kialakult online kapcsolattartás, akkor kezdetben ezen csak nagyon indokolt esetben változtassunk. Ha már van csoportfelület, akkor lehetőség szerint ne költözzünk másik rendszerbe.
  3. A technológia önmagában még nem módszertan! Egy rendszer vagy alkalmazás részletes leírása, gyakorlati útmutatója még nem jelent módszertani megoldást. Találjuk ki, hogy a megváltozott kommunikációs helyzetben mire van szükségünk, és mindig ehhez igazítsunk minden technológiát. Ha engedjük, hogy a technológia irányítson minket, akkor az elvtelen alkalmazkodással sokat rontunk a kurzus minőségén.
    • Egy online keretrendszer, e-learning rendszer használati útmutatója csak a lehetőségeket vázolja fel, de nem ad kész megoldást.
    • A “hogyan használjam?” kérdésnek nem csak egyetlen technikai dimenziója van.
    • Fedezzük fel a spontán eszközhasználat és a tudatos eszközhasználat közötti különbséget, és törekedjünk az utóbbira!
  4. Legyen rugalmas az oktatásszervezésünk! Nem kell hogy minden hét teljesen egyforma legyen, és mindig ugyanaz történjen, mint az előző héten. A változatos gyakorlati feladatok motivációs erejét leginkább a szemináriumok esetén tudjuk kihasználni. 
    • Ha nem szükséges, akkor ne ragaszkodjunk az eredeti órarendhez.
    • Ha lehetséges akkor találjunk ki különböző, a hallgatók által választható feladattípusokat. Engedjük őket dönteni!
    • Tervezzük rugalmasan, legalább egyhetes határidővel a feladatokat.
    • Adjunk többszöri lehetőséget az ismétlésre, a hibák kijavítására, a feladatsorok újraírására.
    • Még a korábbinál is egyértelműbben jelezzük, hogy a félév során pontosan mivel lennénk elégedettek. Az újratervezett kommunikációs környezetben is legyen teljesen egyértelmű az elvárás és a cél.
    • A hallgatónak mindig pontosan tudnia kell, hogy hol tart éppen a feladatokban, és hogy honnan, hová, hogyan és meddig kell eljutnia a sikeres teljesítéshez. Ehhez nagyon pontos és egyértelmű instrukciók szükségesek.
    • A távolról oktatás nem jelenti azt, hogy csak a képernyő előtt ülve lehet tanulni. Bátran adjunk olyan feladatokat, ahol a számítógép és az internet csak kommunikációs eszköz, de a megoldáshoz nem kell előtte ülni.
  5. A kurzus oktatási minősége a hallgatók aktivitásával arányos. Nem attól jó a kurzus, hogy az oktató technológiai varázslatokkal bűvészkedik és rengeteg tananyagot vonultat fel, hanem attól, hogy érdekes, kihívást jelentő, de reálisan megoldható feladatokat ad. Akkor jó a kurzus, ha a hallgató aktív, produktív, együttműködik a többiekkel.
    • Az online előadásokon készüljön csoportos közös jegyzet.
    • Szemináriumoknál a hallgatók legyenek az aktívabbak, és ne az oktatók! Ezt legkönnyebben a saját tevékenységünk racionális csökkentésével, és nem a hallgatók túlterhelésével érhetjük el.
    • Lehetőség szerint a hallgató készítsen valami egyéni vagy társas produktumot, pl. vázlatot, prezentációt, ábrát, összefoglalót, animációt, feladatmegoldást.
  6. Egy hatékony kurzusnál elsősorban nem a technológia és a tartalom a lényeg, hanem az, hogy a hallgató mihez kezd a tananyaggal. A megváltozott környezetben tervezzük meg, gondoljuk át a hallgatók tevékenységeit.
    • Egy jó kurzushoz sokkal több időt kell szánnunk a tevékenység tervezésére, mint a technológiára és a tananyagra.
    • Tervezzünk inkább több kisebb feladatot, mint egy-egy nagyobb, tovább tartó, nehezebb feladatot.
    • Ha van rá lehetőség, akkor a célok és elvárások ismertetése után tervezzük meg együtt a feladatokat a hallgatókkal.
    • Legyünk nyitottak a hallgatók ötleteire és megoldásaira!
  7. Ne halmozzuk tovább a tananyagot, maradjunk az eredeti kurzusterveknél és tantárgytematikáknál. A kevesebb most biztosan több és jobb lehet. A kommunikációs környezet megváltozása nem elég indok arra hogy több tananyagot adjunk, hiszen a kurzus képzésben betöltött szerepe nem változott meg.
    • A megvalósíthatatlan kontakt találkozást ne akarjuk több tananyaggal kompenzálni! 
    • A technológia-felhalmozás ugyanúgy nem jó megoldás mint ahogyan tartalom-felhalmozás sem az! 
  8. Legyünk tekintettel a hallgatók megváltozott élethelyzetére! Kontakt osztályteremben is különböző élethelyzetekből érkeznek, de most még ehhez képest is eltérő, nagyon különböző helyzetekben lehetnek, amiről általában keveset tudunk. Ne a magunk helyzetéből, hanem a hallgatók környezetében elképzelhető különbségekből induljunk ki! Nem tudunk semmi biztosat a hátterükről:
    • lakhatási feltételek, lokális társadalmi és családi környezet működése krízishelyzetben
    • hirtelen változások a hétkzönapokban (kollégiumi kiköltözés, társaktól, saját korosztálytól való távolság)
    • otthoni technológiai felszereltség, pl. sávszélesség, internetkapacitás, eszközök
    • egyéni életvezetés körülményei, a válsághelyzetre adott érzelmi reakciók
  9. Működjünk együtt a szakon tanító többi oktatóval! Eddig is csoportosan tanítottuk a hallgatókat, de a feladatok, időbeosztás, terhelés egyeztetése most különösen fontossá vált.
    • Készítsünk közös online szakos naptárt, ahol látjuk a hallgatók többi tevékenységét és amihez a a saját terveinket is tudjuk igazítani.
    • Osszuk fel kollégáinkkal egymás között az idősávokat, a félév hátralévő időszakának ütemezését.
    • Osszuk meg egymással a jó gyakorlatokat, de szükség esetén figyelmeztessük a kollégáinkat az esetleges túlterhelés kockázataira is.
    • Engedjük a szakfelelős dönteni és egyensúlyt teremteni az igények és lehetőségek között.
  10.  Fokozottan figyeljünk a hallgatók visszajelzéseire, online tevékenységére! A korábbiakhoz képest és lehetőségünk szerint jobban vonjuk be őket az oktatás tervezésébe, szervezésébe és menedzselésébe.
    • Bízzunk bennük, és a döntésekbe való bevonás lehetőségével együtt osztozzunk jobban a közös felelősségben is.
    • Rendszeresen kérjük ki a véleményüket a közös munkával kapcsolatban! Biztassuk őket,  hogy ha valami nem jó, akkor ne csak jelezzenek,hanem fogalmazzanak meg konkrét ötleteket is arra, hogy hogyan lehetne jobb.
    • Folyamatosan figyeljük és elemezzük az online tevékenységeket! A lemorzsolódás előtt álló hallgató nem fogja külön jelezni nekünk az utolsó előtti pillanatot. 
    • Adjunk gyakrabban  visszajelzést a csoportnak a csoport tevékenységével kapcsolatban!
    • Indítsunk szavazásokat, küldjünk ki egyszerű és nagyon rövid online kérdőíveket a csoport többségét vagy egészét érintő döntések előtt.
  11.  Alakítsunk ki online kommunikációs szokásokat, és ezt röviden összegezve osszuk meg a hallgatókkal. Indokolt esetben egyeztessük velük a részleteket és közösen fogadjuk el az online kommunikáció szabályrendszerét.
    • Tartsunk legalább heti egy alkalommal valós idejű online fogadóórát! Adjuk meg előre, hogy pontosan mikor és hogyan leszünk online elérhetők.
    • Adjunk lehetőséget csoportos online fogadóórára és egyéni, személyes online beszélgetésekre is.
    • Előzetesen közöljük, hogy milyen jellegű ügyben milyen formában kérjük / ajánljuk a kommunikációt.
    • Előzetesen írjuk össze, hogy milyen online, e-etikett elvárásaink, ajánlásaink, kéréseink vannak.
    • Engedjünk teret a személyesebb, közvetlenebb, életszerűbb kommunikációnak. Kezeljük rugalmasan a kommunikációs irányelvek betartását.
  12.  Legyünk türelmesek a hallgatókkal, de önmagunkkal szemben is! Nem az első napokban és az első héten dől majd el a félév hátralévő részének az eredményessége. Az egész félévnek kell a helyzethez képest jónak lenni.
    • Nincs azzal semmi gond, ha az első héten nem megy minden tökéletesen, van még időnk. A kapkodás és a rossz szokásokhoz való ragaszkodás rossz megoldás.
    • Ha szükséges, akkor menet közben is változtathatunk technológiát, módszertant az eredeti kurzuscélok vagy a hatékony együttműködés betartása érdekében. Legyünk rugalmasak és engedjünk teret az innovatív ötleteknek is!

 

IMG_1651